Aki még nem találkozott ezzel az öltéstechnikával, picit mesélek róla és persze a fajtáiról.
A csipkék közül a legősibb az azsúr technika, amit minden tájegységben előszeretettel használtak. Eleinte az volt a cél, hogy a szövet széle ne induljon foszlásnak. A szövőszékről lekerült anyag láncfonalait csomózással, fonással, szegéssel oldották meg, majd a varrás mentén a szálak picit szorosabb meghúzásával lukacsos szerkezetet hoztak létre. Az egyenes irány megtartása érdekében még szálat is húztak ki, ezzel fokozták a lukacsos hatást...így alakulhatott ki az azsúr. Az egyszerű azsúrt használhatjuk tehát textilek beszegéséhez, kísérhetnek más technikákkal készült csipkéket és önálló díszítő szerepük is lehet.
Napjainkban már nagyon sok fajtája ismert és sok videó található az interneten, de persze mikor kutakodtam utána alig jött velem szembe használható, ezért döntöttem úgy, hogy megörökítem a kutatásaim eredményeit egy helyen, hátha másnak is hasznos lesz.
A legegyszerűbb fajtája a Gyöngyazsúr vagy más nevén Szegőazsúr.
A képen látható anyag homokszínű Napszövet, amin 1 cm felhajtás látható, 1 szál kihúzással készült 4 centiméteren, gömbfejű tűvel és saját szálával öltve.
És az ASzakkör oldaláról egy műhelyrajzot is beillesztek kétféle haladási iránnyal (függőleges és vízszintes)
Ha elakadtok vagy kérdésetek lenne, keressetek bátran!
Szép hétvégét,
Melinda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése